Valahogy úgy érzem magam, mint a csapat, amelyik az első meccs katasztrofális veresége után a visszavágón beszed gyorsan pár gólt. Még elég sok van a meccsből és le kell játszani. 

amiben élünk, az a család. Emlékszem, mennyire meg voltam lepődve és ki voltam akadva, amikor kiderült valami blogbejegyzésből vagy ilyesmiből, hogy anyátok válni akar. Ez akkor volt, amikor beköltöztünk a házba, a házunkba, amit együtt építettünk, amiben a jövőnket képzeltük el. Azóta annyi…