(Nem tudom, mennyire emlékeztek az időre, amikor ez íródik, magam elfelejtek mindent egyből, nincs az időnek kerete csak folyása, volt, van, lesz - hogy ez mennyire zavaró? néha nagyon - szóval vagy nektek, vagy csak magamnak, de azon agyalok, hogy kellene valami időbélyeg, valami, amiről emlékezni…

vagy maradjunk együtt a biztonságos langymeleg szarban? Mostanában ez foglalkoztat sokat. Együtt lenni kényelmes és olcsó, de lassan gyilkol. A legnagyobb baj, hogy elvárásaim vannak: szeretném, ha rám nézne valaki, ha megérintene, ha fontosnak tartaná,m ami nekem fontos (de legalább nem szarna…