Tegnap valahogy kiszaladt a számon és azóta is ezen gondolkodok:
Nagyon szeretnék írni egy blogot - és nem megmutatni senkinek.
És ez valahogy nagyon is így van.
Mindig is mérhjetetlen erős vágy volt bennem, hogy megmutassak valamit, leírjak, lerajzoljak, láthatóvá tegyek, elmagyarázzak.
Közben meg teljesen értelmetlennek tartom. Senkit nem érdekelne. Senki nem értené. Már megírták, eljátszották, lerajzolták - a tartalomdömpinre lehetne önteni még egy morzsát. Minek?
Nem akarom, hogy olvassák - mégis nagyon szeretném, hogy olvassák. Nem akarom hogy lássa bárki, talán mert félek a kritikától? Talán mert félek a félreértelmezéstől? Az egyszerűsítéstől? Nem tudom. Nem akarok visszajelzéseket - de a taps biztosan jól esne.
Hogy fejezheti ki magát az, aki nem szeretne látszani?
